Szépség és környezet a szlovén hegyek között

A jól megszokott kényelmes életet hátrahagyni baromi ijesztő tud lenni. Akkor is, ha épp csak a szomszédba megy az ember. Nekem legalábbis baromi ijesztő volt nézni a nem várt napsütésben rohanó nyugat-magyarországi tájat, mely a buszom mögött lassan-lassan aztán a távolba is veszett. A jelenlegi otthonomba megérkezve bizony el kellett telnie pár napnak, mire akklimatizálódtam és felfogtam, hogy mától jó ideig nem a megszokott helyen fogok ébredni, nem a megszokott emberekkel leszek, sőt, még a szemetet is totál új metódus szerint kell összegyűjtenem.

Pont egy hete érkeztem meg a helyre, ahol az elkövetkező fél évemet tölteni fogom: Sevnicába, a Száva partjára. Túlzás nélkül mondhatom, hogy Trump Donáldné Knavs Melánia gyönyörű környéken nőtt fel (bár a Wikipédia szerint Novo mestoban, miközben én Sevnicáról tudtam mindeddig…), és bár 15 évesen hagyta el állítólag a várost, mégis, egy ilyen vidékre biztosan szívesen emlékszik vissza. Az 5000 fős település a helyi ipar bölcsője: saját cipő- és sörmárkájuk mellett helyi gyártású fehérneműmárkájukkal is jeleskednek a szlovén piacon, és akkor még a bútorüzemről és az országszerte híres szalámijukról egy szót sem ejtettünk. Mióta itt vagyok 10 percenként ér sokk a tekintetben, hogy hiába vannak földrajzilag csupán párszáz kilométerre tőlünk, mégis, bizonyos dolgokban fényévekkel előttünk menetelnek.

Lapozz további képekért!

1. Helyi termelés: Ha Sevnica, mint a vidék egy aránylag kis városa bővelkedik a helyi márkákban és termékekben, akkor feltehetőleg ez az ország többi részéről is elmondható. Itt találkoztam pl. először olyan üzlettel, kvázi “kisteszkóval”, ahol kizárólag a helyi, azaz sevnicai, vagy maximum szlovén termékeket árusítják a hústól kezdve gabonán keresztül a zöldségeken át a szappanokig vagy a mézig. Ez egy kimondottan ipari város, de az ipar több ága megfér egymás mellett úgy, hogy a környezet (levegő vagy a víz) egyáltalán nem szennyezett (bár elvileg régebben a folyó tisztasága azért elmaradt a mostani állapottól). Textilipari, faipari, húsipari és egyéb élelmiszeripari vállalatok békés együttélésétől virágzik a térség. A helyiek szerint az elvándorlási ráta alacsony, már ami a férfiakat illeti. Amikor megkérdeztem, mi ennek az oka, azt a választ kaptam, hogy kedvelik a természet közelségét, és különben is, minek mennének el, ha egyszer itt is van munka… Makes sense…

2. Környezettudatosság tekintetében úgy érzem, szintén elhúztak előttünk a szlovén kollégák. Annak ellenére, hogy a zero waste kifejezés igencsak ismeretlenül cseng a többség számára, a műanyag hulladék szelektálása, vagy a műanyag szatyrok visszautasítása a boltban még a helyi, kissé marginalizált suhancok számára is magától értetődő. Ezek a legalapvetőbb lépések, amelyekre viszont építeni lehet a továbbiakat. A háztartásoknál a hagyományos kommunális kuka mellett egy “biológiai” kuka is megtalálható, aminek a tartalma valamiféle közös komposztba mehet, de ezt még ki kell derítenem… Persze a komposztláda sem maradhat el a ház körül, ahová a zöldhulladékot és a konyhai hulladékok egy részét is gyűjtik.

3. Szépség: Az eddig megismert nők szépségfelfogása teljesen eltér az otthon tapasztalt trendektől. Ez főleg abból fakad, hogy itt a többség a számegyenesnek a minimalizálás és a zero waste címkék közötti részén halad előre a zero waste irányba, míg Magyarország még a tudatos vásárlás címke felé igyekszik, ha igyekszik. Épp a fentiek miatt nem voltam teljesen magabiztos azzal kapcsolatban, hol, kivel és hogyan fogok tudni interaktálni abban a kérdéskörben, amivel a Foxy Project kapcsán foglalkozom, azaz egyszerűsítés, tudatos szépség, racionális szépségfelfogás stb. témákról. Mivel az egyesületnek a környékbeli városokban is vannak érdekletségei (second hand&recycling shop 4 városban, az egyesület székhelye Krskoban), így úgy döntöttem, talán más irányba kell majd lőnöm. Pár napja megismertem Sanja-t, azt a tündéri lányt, aki a Stara Sola nevű recycling shopban dolgozik a Knof egyesület krsko-i központjában. Egyet értettünk abban, hogy a tudatos szépségápoláshoz kapcsolódó projektemnek van létjogosultsága és közönsége is remélhetőleg – csak épp nem biztos, hogy Sevnicában. Így most úgy néz ki, a tevékenységemnek ezen részét a kicsit nagyobb, színesebb és kevésbé alternatív Krskoban fogom tudni végezni. Kíváncsian várom a tapasztalatokat!

A napokban igen zavarodott és bizonytalan voltam azzal kapcsolatban, hogy megtalálom-e vajon a célközönségemet, vagy azokat, akiknek van mit mondanom, de a mai beszélgetésem Sanja-val új löketet adott, ráadásul azóta újabb lehetőségek kerültek kilátásba a sevnicai ifjúsági centerrel, így alig várom, hogy a gyakorlatban is belefogjak a Foxy Green Projekt szlovén tesztváltozatába.

Hozzászólások letiltva.

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: