Pusztulás vagy remény?

Hinduk szerint a vég

Most, hogy ilyen vehemensen kongatják a vészharangokat a környezetterhelésre hivatkozva, elkezdett foglalkoztatni a világvége gondolata. Vajon mire számíthatunk? Eljön? Ha igen, mikor? És főleg hogyan? Szép apránként, tűzvészek és áradások formájában, vagy egyszer csak ránk tör és követ kövön nem hagy? A kérdés régóta foglalkoztatja az emberiséget. Nostradamus jóslatain túl, a Ragnarök Marvel-univerzumban is feldolgozott világvége jóslatán át a 2039-re időzített jégsapka olvadáshoz kötött világvége jövendölésekig rengeteg feltételezés született és születik a teremtett világ elpusztulásával kapcsolatban. Persze a riogatásban a vallások sem maradtak el. Mind a keresztény jövendölésekben, mind a keleti vallások írásaiban megjelenik a világvége. Más-más formában, de mégis, hasonlóságokkal tűzdelve… Talán az egyik legérdekesebb megközelítés, amely egyben egyfajta romantikus reménykedésre is okot ad, a hindu pusztulástörténet.

„Ez az egyetlen vallás, amelyben az időkeretek megfelelnek a modern tudományos kozmológiának.”  
– Dr. Carl Sagan XX. századi amerikai csillagász, asztrofizikus, a Cornell Egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora

A hindu kronológia négy világkorszakot különböztet meg, melyek ciklikusságban váltják egymást a teremtés időtartama alatt. A négy korszak a Szatja-juga, a Tréta-juga, Dvápara-juga, és a Káli-juga. Utóbbi a neve jelentése szerint a “démoni” idő, aminek időtartama 432 000 év. Súgok, éppen ezt tapossuk most, bár a jó hír, hogy még csak úgy az 50 000. évnél járunk (máshol 35 000 körülre saccolják). A tradicionális hindu szentírások szerint az említett világkorszakok isteni tudatállapotok kivetülései. Ez azt is jelenti, hogy minden világkorszakban hasonló mentalitású emberek születnek, hasonló feladatokkal és erényekkel. A négy korszak egymást követve köszönt be, és mindegyikük erkölcsileg és szellemileg alacsonyabb szintű, mint az előző. Eszerint tehát a Káli-juga az utolsó világkorszak, amely sötétségével, züllöttségével elhozza a ciklus végét, ami után a kör újraindul a szellemileg legmagasabb színvonalú Szatja-júgával. A Káli-juga végén általános kataklizma zajlik le, melynek során Kalki (Visnu utoljó avatárja) eljön, és elpusztítja a világot úgy, ahogy van.

Hogy mivel érdemli ki a Káli-juga a pusztulást? A hindu írások szerint a kor a barbárság visszatértét hozza el, amikor az értéktelenség válik értékké, az emberek szent állatokat (pl. tehén) gyilkolnak, semmibe veszik mindennemű vallás tanítását, a nők és gyermekek kiszolgáltatottá válnak. A szexuális szabadosság révén egyre “silányabb minőségű” emberanyag keletkezik. Az idő előrehaladtával beköszöntenek az éhínségek, az általános tudatlanság és nihil, az agresszió, és végül, amikor már a bűntudat is eltűnik, megjelenik a végső pusztításért (egyben a világ egésze szempontjából tisztításért) felelős Kalki, és elvégzi a piszkos munkát… Nos, nem túl szívderítő jóslat…

Vigasztalhatjuk magunkat a bennünk élő önző döggel: “áhh, még van pár százezer év, azt meg, hogy akkor mi történik, már sz**ni le”.

De egy olyan olvasata is van a dolognak, amit szintén lefektetnek a hindu írások.
Mikor van értelme annak, hogy akár egy szalmaszálat is keresztbe tegyen az ember? Na mikor?
Hát persze, hogy a Káli-jugában. Ez olyan, mint amikor egy iszonyat mocskos házban, ahol tényleg mindent öklömnyi vastag por és kosz borít, lemosol egy ablakot. Van értelme? Fog látszani a munkád eredménye? Hát hogyne! Ha a ház nem lenne ennyire mocskos, az a töredékfelelősség, amit a ház tisztaságáért vállaltál, a semmibe veszne, mert a tiszta ablak annyira nem tűnne ki a környezetéből, mint a rengeteg piszokkal borított egyéb felületek közül.


A kelet szerint tehát van még értelme annak, hogy a bennünk rekedt jóságot dédelgessük, hogy törődjünk egymással és magunkkal a szó jó értelmében. Hogy ápoljuk a hagyományainkat és legyünk nyitottak arra, hogy új dolgokat tanulhassunk. Hogy ne imádjunk "bálványokat", ne váljunk birkákká, de törekedjünk egy minél minőségibb életre, ahol tiszteljük azt, ami körülvesz bennünket.

Azaz India azt üzeni: mindenki söprögessen a maga portáján, vagy mossa le a saját budiablakát. Mert van miért.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: