Év-indító follow-up

Kedves Követőm!

Jó nagy szünetet tartottam a hazaköltözés, Karácsony, Újév és a tényleges megérkezés egymást váltó fázisai után. Ez rám is fért, mert őszintén szólva csont száraznak éreztem magam, egy szó sem jött volna ki belőlem, vagy nem szívesen. Instagramon is hol voltam, hol nem, amit igyekszem egy állandó, de igencsak mérsékelt és egészséges jelenlétre optimalizálni a jövőben.

Aki nem tudná, a tavalyi évet egy a szépségipar és marketing által szinte érintetlenül hagyott helyen töltöttem, Szlovénia egy kisvárosában, ahol a nők töredékén láttam csak sminket, azt is csak a legminimálisabb mennyiségben. Amikor odaérkezve közöltem, hogy én tulajdonképpen a szépséget szeretném kutatni mindenféle elméleti hátterével, kulturális és társadalmi vonatkozásával, elég furcsán néztek rám. Amikor azt mondtam, hogy sminkeléssel is foglalkozom, akkor csak a visszahőkölést láttam, hogy na akkor hogy lesz ebből végül közös téma. Aztán persze lett. 🙂 Az egész életvitelem eléggé megváltozott kint. Nagyon sok olyan dologgal kísérleteztem, amit az itthoni közegben sosem ismertem volna meg, és ezért nagyon hálás és büszke vagyok. Hazatérve pedig mindezt a tudást és tapasztalatot interiorizálom, hogy az itthoni környezetben (amit persze újra meg kell szokni), egy nagyobb perspektívából nézve ki tudjak alakítani egy olyan életmódot, ami innen is-onnan is szemezget elemeket, és létrehoz egy számomra élhető kerek egészet.

Fótó: Andárs Márton Photo

Ezek történtek

  • Kint kísérleteztem életemben először a vegán étrend kialakításával, ami bár meghiúsult, de nagyon sokat tanultam belőle. A húsfogyasztás morális és ökológiai vonatkozásairól, a növényi étrend előnyeiről és hátrányairól és ami a legfontosabb, magamról, képességeimről és igényeimről. Ma, itthon a kimenetelem előtti húsfogyasztásom töredékével, zöldségfogyasztásom többszörösével büszkélkedhetek. Egészségesnek érzem magam és jó érzéssel tölt el a változtatás.
  • Egy diszkrét kis könyvtárat szivárogtattam ki magammal olyan könyvekből, amiket régóta szerettem volna elolvasni, de valahogy sosem került rá sor. Olyan témákban tágítottam a fejem, mint vallásfilozófia és -pszichológia, etológia, kapcsolatok pszichológiája, illetve szoftosabb területeken: hulladékcsökkentés, házi natúrkozmetika és kozmetikai alapismeretek. A tény, hogy az ottani időbeosztásom és körülményeim lehetővé tették ezt a nagy szabadságot, kicsit nehezebbé teszi most a visszarázódást egy teljesen más közegbe, viszont a tanulás nem állt meg, sőt! Most a fókuszomban a szépség esztétikai értelmezése és a kultúrában ránk gyakorolt hatása, valamint a humánökológia áll.
  • A sminkeléssel szinte teljes mértékben felhagytam. Eltekintve attól a néhány alkalomtól, amikor kreativitási roham jött rám és este tízkor szemet füstösítettem just for fun, szinte egyáltalán nem viseltem sminket. Ezzel párhuzamosan mások sminkelésére is ritkán volt alkalmam, bár két fotózást és két magán jellegű megbízást azért sikerült összehozni. A helyi kozmetikus tanulóknak pedig tartottam egy előadást tanúsított natúr sminkek tárgykörében, amit különben nagyon élveztem – innen jöttek utána a további oktatás-jellegű feladatok.
Magyarázok a tanúsított natúrsminkekről. Előtte leadtam a fiataloknak egy kövér pakkot a kihasználatlan szinti sminktermékeimből. Nagy kedvenc lettem. 🙂
  • Hazaérve, a székes főváros színes forgataga egyrészt sokkolóan hatott, másrészt a kezdeti krízis után egyfajta inspirációt is nyújtott az alkotásra, letlégyen az lakásdekoráció, rajzolás, írás, vagy sminkelés. Most nagyon élvezem az önkifejezés ezen formáját, és bár továbbra is a tőlem megszokott értékeket képviselem, többször vagyok fellelhető sminkben, mint Szlovéniában. Ráadásul végre belevágtam abba a dologba, amit már régóta tervezgettem, de mindig meghasonlottam magammal és elvetettem a lehetőséget mondván, hogy majd ha nagyon nem hagy nyugodni a dolog, akkor elég belevágnom. Ez úgy tűnik, hogy most jött el: beiratkoztam egy szépségtanácsadó szakmai képzésbe, ami olyan oklevelet ad majd nyáron, amivel aztán szabadon szállhatok a szélben és talán végre meg tudom valósítani néhány korábbi tervem…
  • Próbálkoztam a hulladékcsökkentés olyan eszközeivel és fortélyaival is, amelyek korábban meg sem fordultak volna a fejemben – erre ismételten nagyon büszke vagyok. Sok minden volt, amit a kinti körülményeim okán nem tudtam kivitelezni, és sok minden van, amit pedig itthon nem tudok megoldani – miközben ott már tök jól megszoktam. Most ott tartok, hogy elfogyasztás alatt állnak a selejtezést megúszó kozmetikumaim és tisztítószereim, amiket felváltanak majd a már itthon várakozó hulladékmentes alternatívák. Én abban hiszek, hogy az életmódunkba illeszthető, apránkénti változtatásokból fog egy új rutin kialakulni, így tanulva többek közt az éles vegán-váltásom tapasztalataiból, magam is lépésenként haladok. Úgy gondolom, hogy vannak dolgok, amiknek az eldobható változatát újrahasználhatóra váltani pofon egyszerű. Sőt, sokszor még kényelmesebbek és igényesebbek is az újrahasználható alternatívák. Persze a környezetbarát életmódra való áttérésben is eluralkodtak azok a trendek, amelyek az egész csökkentésre irányuló kezdeményezésből valójában vásárlási lázat generálnak – na ezeknek nem szabad bedőlni.

Szlovénia a természetközeliségével és a sajátos bájával jó eséllyel mindenkit elgondolkodásra késztet a globális környezeti válság tárgyában. Én mindig is fogékony voltam a témára, de Szlovéniában kristályosodott ki (vagy kezdett el kikristályosodni), hogy hol is van az én helyem az egész egyenletben. Én a két végpólus közötti, komposztálás, szelektálás, hulladék- és vásárláscsökkentés; illetve sminkelés, repülővel utazás (még) és néha 1-1 PET palack által kikövezett, szűk mesgyén haladok pazarlástól el, környezet-közeliség felé. Mindezt úgy, hogy közben a sokak által funkciótlannak titulált szépséget és rétegeit keresem – mostmár még tudatosabban.

A hazaérkezésem (a szó térbeli és átvitt értelmében) egy eseménydús, sok felismeréssel járó utazás, aminek egy porcióját már letudtam – más része még most következik. Sok ötletem van a blogra vonatkozóan is, illetve tele vagyok tervekkel a jövőre nézve (és most jön a csavar:), még úgy is, hogy rég volt ennyire definiálatlan a közeli jövőm. De milyen különös! A determinált elhatározás sokszor nagy löketet és energiát ad, máskor viszont épp az ellenkezője támogatja leginkább a termékeny folyamatokat. Én is most ezt érzem és ebben bízom.

Köszönöm, hogy követsz!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com Weboldal. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: