A nagy dezodor-fiaskó

Bizony, a hulladékcsökkentési kísérletezgetést nem mindig koronázza siker. Vagy legalábbis sokszor sokat kell várni, mire aztán az koronázza. Vagy hol koronázza, hol nem, ami megint csak kiábrándító. Na így jártam, járok én a dezodorokkal. Kettő követelményem volt az izzadásgátló készítményekkel kapcsolatban. Aztán ahogy a natúr termékek felé fordultam, rájöttem, hogy ki kell bővítenem a listát egy harmadik követelménnyel, aminek közel nem biztos, hogy meg tud felelni az, amit éppen próbálgatok.

  1. Ne tartalmazzon káros alumínium vegyületeket.
  2. Legalább mérsékelt mennyiségű, szelektálható (ha nem komposztálható, ami álom lenne) csomagolása legyen.
  3. HASZNÁLJON rendeltetésének megfelelően!

Nos beszéljünk egy kicsit a fentiekről…

Köztudomású, hogy a klasszikus, bolti izzadásgátló készítmények fő hatóanyaga általában alumínium-klorohidrát, alumínium-cirkónium-hidrát és/vagy alumínium-cirkónium-glicin. Ezeknek az anyagoknak a működési mechanizmusa a következő: molekulaméretüknél fogva képesek áthatolni a bőrön annak pórusain keresztül, majd a pórusokba ülve egy aprócska gél-dugót képezve zárják el az izzadság külvilág felé vezető útját. (Azt is olvastam, hogy össze is húzzák a pórusokat, ezáltal is kontrollálva a napvilágra kerülő izzadtság mennyiségét.) Mivel az izzadtság mennyisége ezáltal kevesebb, mint a termék használata nélkül, így eleve kevesebb esély van a kellemetlen szagok kialakulására. Ez az esély pedig tovább csökken a szintetikus dezodorokban található további baktérium-ölőknek és illatanyagoknak köszönhetően.

Bemutatok egy régi, jól bevált másik anyagot, mely a modern izzadásgátlók elődjének mondható. A potassium alum (kálium-alumíniumszulfát), köznapi nevén timsó nagyapáink idejében sebösszehúzó funkciójánál fogva volt kedvelt fürdőszobai kellék. Különösen a pengés borotválkozás okozta sérülések gyógyítására használták. Szintén összehúzó hatása miatt alkalmas izzadásgátlásra, hiszen a pórusok szűkítésével kicsiben éri el a szintetikus dezodorok hatását. Ez az anyag sókristály deo formátumban elérhető a boltok polcain. Sok támadás is éri, hiszen az alumínium tartalma vitathatatlan, még akkor is, ha a természetben előforduló anyagról, és nem szintetikusan létrehozott kombinációról beszélünk. A dezodorokat övező alu-para olyan kutatásokból indult ki, melyek azt feszegették, hogy a pórusokba jutva ezek képesek felhalmozódni a mell szöveteiben ezáltal növelve a mellrák kockázatát. (Lásd részletesebben itt.) A kristálydezodor esetében ez a mechanizmus a timsó nagyobb molekulaméreténél fogva nem jön létre. Ez az anyag a bőr felszínén marad, pórusösszehúzó és baktériumölő hatása pedig a kellemetlen szagok kialakulását gátolja. Elvileg.

A történetem ezzel a dezodorral elég nagy múltra tekint vissza, mert egy éve kísérletezgetek vele, és eleinte nem jött be, majd még egy próbát téve nyáron nagyon tetszett. Akkor arról írtam, hogy az sem zavar, hogy nem illatos, ezáltal én is csak a magam illatát érzem. Itthon viszont a víz összetétele, a táplálkozásom, az egész életmódom különbözősége miatt -gondolom- megint zuhanó a lelkesedésem a kristálydeóval kapcsolatban. Nem adom fel természetesen, mert ez a leghulladékcsökkentettebb megoldás számomra. Meg is mondom, miért. A DIY házi készítésű deók, vagy a boltokban vásárolt természetes készítmények messze nem járnak kevés szeméttel. Elég belegondolni az otthoni elkészítésből fakadó hulladékba (tekintettel arra, hogy az egy fokkal bonyolultabb receptekhez szükséges alapanyagok általában nem szerezhetőek be csomagolásmentesen (pl. titánium dioxid, illóolajok). A hulladékmentes boltokba elvileg visszavihetőek a tégelyek, hogy fertőtlenítés után újrahasználhassák őket, ezzel a lehetőséggel még nem éltem. Aminek az az oka, hogy sok-sok kézműves terméket is próbáltam már, amikben csúnyákat csalódtam. Illatosak, jó állagúak szoktak lenni, és engem az sem zavar, hogy kézzel kell kenni őket. Mégsem voltam eddig egyikkel sem megelégedve a hatás tekintetében. 😦 Eljutottam így oda, hogy natúrkozmetikai márkáktól szereztem be testpermeteket, hogy valami kis illattal tudjam kiegészíteni a kristálydezodor illatmentességét. Jelenleg itt tartok.

Nagyon boldog lennék, ha megtalálnám az igazit, amit nyugodt szívvel használhatnék, mind összetételét, mind a csomagolási hulladékát tekintve. Most ezt a CD Happy Deot fogom használni deókiegészítőként, miután az Annemarie Börlind testpermet sajnos kb a csapvíz hatásfokával bírt számomra, mint dezodor/illatanyag.

A kísérletezés árnyoldala: most majd 4 csomagolást (ha a kis tégelyt és a permetes üveget újratöltöm, ami nem biztos, akkor 2-t) kell kidobnom… Mikor ebbe belegondolok, egy kicsit mindig elmegy a kedvem az egésztől, és megállok a drogériában a szinti polc előtt. Egyszerűbb lenne egy már jól beváltat leemelni, ami illatos, működik, blö. De aztán mindig eszembe jut, miért csinálom az egészet. Vagy inkább hogy miért nem. Hogy mit nem szeretnék. És aztán mindig továbbsétálok abban bízva, hogy idővel mindenre megtalálom az optimális megoldást, amivel se magamat, se a környezetet nem kell feleslegesen szennyeznem.

Időközben elkezdtem kísérletezni krémparfüm receptekkel, de az eddig kikevert változatok nekem túl kemény állagúak lettek, ráadásul az illatanyagok nagyon hamar elillannak belőlük. A fújós változatokat amúgy is jobban kedvelem, úgyhogy rövidtávú terveim között szerepel, hogy ilyesmit is megpróbáljak elkészíteni itthon.

Egy szilvás és egy almás illat született eddig, mézzel, vaníliával, virágillatokkal. A magas elillanási faktor miatt újabban közvetlenül a ruháim nyakára cseppentek a kedvenc illatkombinációkból, és ezt már egész nap lehet érezni.

Neked melyik témakör jelent kihívást a környezetbarát(abb) életmód megteremtése során?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com Weboldal. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: