Az energiahatékonyság margójára

Tegnap volt az energiatakarékossági világnap, ami a fogyatkozó erőforrásainkkal való takarékoskodásra hívja fel a figyelmet világszerte. Ez alkalomból megosztanék néhány gondolatot arról, hogy mi hogyan próbáljuk kompenzálni a lakossági szintű energiafelhasználásunkat az alapcsomagon kívül. (Alapcsomag: nem égetjük feleslegesen a villanyt, energiatakarékos izzókat és berendezéseket használunk (hűtő, mosógép) és próbálunk spórolni a vízzel.)

Fotó: pexels.com

Egy 2015-ös Piac és Profit cikk szerint Magyarország bőven lekörözi a szomszédai energiafogyasztását – már ami a lakossági fogyasztás arányát illeti. Az ország teljes energiafogyasztásának 32%-a lakossági fogyasztásból származik ugyanis. Ezzel nem csak a Ausztriát (23%), Szlovákiát (20%) és Csehországot (26%) körözzük le, de a világ összes energiafogyasztásának egyharmadáért felelős ipari nagyhatalom USA-t (18%) és Kínát is. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a hazai népesség energiahatékonyságán lenne még mit csiszolni. Háztartásaink energiaköltségének átlagosan 75%-a származik fűtésből és légkondicionálásból, ráadásul az elfogyasztott energia nagyobbik része a nem megfelelő hőszigetelésnek köszönhetően a falakon keresztül távozik. Az energiatakarékossági világnap egyrészt az erőforrásaink végességére, másrészt az energia hatékony felhasználásának lehetőségeire hívja fel a figyelmet.

Forrás: Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár
“A környezetvédelem aktuális kérdései” című prezentációjának “Magyarország energiafelhasználása” című diáj
a.

Mi ilyen szempontból kicsit rosszul állunk, mert egy régi építésű lakásban élünk, régi nyílászárókkal, és gázfűtéssel. Ráadásul én vérbeli fagyosszent vagyok, 20 fokban már majd’ megfagyok, így a fűtéssel sajnos nehezen tudok spórolni, hiába is érzek lelkifurdalást tudva azt, hogy a szoba melegének 50%-a elillan ablakon-ajtón, falon át. Van viszont néhány apróság, amivel igyekszünk kompenzálni kicsit a hiányosságainkat.

Ezek nagy részére bevallom, korábban soha sem gondoltam, de a gyakorlatiasabbik felem szerencsére igen, így ezeknek a dolgoknak a nagy része az ő kis keze munkáját dícséri.
Vagy azért, mert bevezette nálunk, vagy azért, mert megtanított rá, hogy miért fontos dolgok ezek. ❤
Fotó: pexels.com

  • Billenőkapcsolós aljzatok. Azért nagyon jók, mert nem kell mindig mindent kihúzgálni belőlük, elég csak lekapcsolni, amikor éppen nincsenek használatban a csatlakoztatott eszközök. Mert igen, az aljzatba bedugott és ottfelejtett elektronikai eszköz is fogyasztja az áramot, elvileg akkor is, ha ki van kapcsolva.
  • Fűtésszabályozás. Nem egy okos otthon megoldásról van szó, pusztán csak annyiról, hogy éjszakára, és amikor elmegyünk otthonról, letekerjük a fűtést. Amikor felkelek az ágyból, vagy hazaérek, persze megfagyok, de azért nincs szívem egész nap melegen tartani a házat.
  • Led füzér. Egyrészt energiatakarékos, másrészt trendi. A gázcsövekre tettünk belőle, illetve a konyhai világítást is ez biztosítja.
  • Kályha. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy van ilyen az otthonomban. Természetesen a fatüzelésből fakadó károsanyag-kibocsátásáról is lehetne beszélgetni hosszasan, viszont én úgy gondolom, hogy ha az otthon tartózkodás alatt órákra ki lehet kapcsolni a gázfűtést, mert mindenki egy kályhával fűtött szobában tartózkodik, akkor az nagyobb lépést jelent a fogyasztáscsökkentés irányába, mint amekkorát a légszennyezés irányába tesz. Ez persze csak minőségi tüzelőanyag használata mellett mondható el, tehát nem szemét, műanyag és textil égetése esetén, ami rendkívül légszennyező.
  • +1: Műanyag-minimalizálás. Kakukktojás, mert igazából ipari energia-felhasználásról van szó, de nem választható el a lakossági felelősségtől szerintem, hiszen a kereslet határozza meg a gyártott volument. (Meg egyébként a személyes ökolábnyomunk kalkulálásakor az ilyen járulékos fogyasztásainkat is figyelembe kell venni.) Úgyhogy én önkényesen besorolom most a lakossági víz- és energiafogyasztáshoz IS. Egy liter palackozott víz előállításához pl. átlagosan 3 liter vízre van szükség (írja a Föld Napja Alapítvány), figyelembe véve a gyártási és palackozási nyersanyagigényt. Tehát azért locsolunk el 2 liter vizet, hogy utána fél óra leteltével a kukába hajítsuk a kiürült palackot. Hiába kezd már unalmassá válni a PET palack téma, muszáj újra és újra tudatosítanunk az üdítőital-ipar felesleges és elkerülhető pazarlását. (Ja, és egyébként ebbe még nem tartozik bele a jobb esetben a szelektívbe kerülő palackok újrahasznosításának víz- és energiaköltsége…) Ha nem tudsz lemondani a bolti üdítőkről, már azzal is teszel egy pozitív lépést, ha a PET palack helyett az alu-dobozos változatot emeled le a polcról. Az alumínium újrahasznosíthatósága ugyanis korlátlan, ami azt jelenti, hogy minden egyes újrahasznosítási eljárás után azonos minőségű termék keletkezik. Ugyanez a műanyagról nem mondható el. Először is nem minden típusú műanyag újrahasznosítható. Ami pedig igen (pl. PET), az kb. 2-3-szor maximum. Az utolsó alkalommal pedig csökkent minősége miatt tovább már nem dolgozható fel, így a kommunális szemétlerakókban végzi. Az üdítőital-gyártókon kívül nagy vízfogyasztást és műanyagszennyezést írhatunk még az egyszer-használatos műanyagok számlájára. Ezek csoportjába a bolti zacskók és csomagolások, illetve pl. az egyszer-használatos éttermi csomagolóanyagok és evőeszközök tartoznak. Ezek nagy része NEM újrahasznosítható, viszont rengeteg tartós és környezetbarát változatuk létezik már, amikről érdemes tájékozódni.

Bár egy jól szigetelt, energia-hatékony háztartásban drámaian lecsökken az energiafelhasználás (állítólag akár a felére is), azonban nézzünk szembe a tényekkel: nagyon sokan nem tehetik meg, hogy az otthonuk ilyen volumenű modernizálásba fogjanak. Csak az illusztráció kedvéért: “Magyarország 4,3 milliós lakóépület állományának közel 70%-a energetikai korszerűsítésre szorul.” (idézet Dr. Rácz András, környezetügyért felelős helyettes államtitkár “A környezetvédelem aktuális kérdései” című, 2015-ös Környezetvédelmi Konferencián előadott prezentációjából, amit itt tudsz megnézni).

Éppen ezért nagyon fontosak az apró lépések és a szemléletmód. Ezekkel a dolgokkal tudjuk ugyanis kompenzálni kicsit a potenciálisan nagy fogyasztási lábnyomunkat.

Te mit teszel az energiahatékonyságod növelése érdekében?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: